A nagy találkozás:)

Hi Everyone!!
Második fejezet ...!!
Volt kedvem és felraktam ...;))
I hope you like it!!

Hosszú beszélgetések, alvás, zenehallgatás és egyéb szórakoztató dolgok után végre elkezdett leszállni a gépünk. Mondanom sem kell, de egyszerre voltunk boldogok és rémültek is. Boldogok, mert végre itt vagyunk, rémültek pedig azért, mert egyedül leszünk ebbe a nagyvárosban, s ez egy kicsit aggasztó volt.

-        -  Üdv Londonban baba!- mondta Lia édes álmaiból ébredve.

-       -   Már csak pár perc. – elcsukló hangon válaszoltam, s azon nyomban le is szállt a gépünk.

….A reptér hatalmas volt, s az emberek, mint a hangyák úgy özönlöttek körülöttünk. Tőlünk jobbra egy csapat sikítozó lánycsapatra lettünk figyelmesek.

-        -  Te jó ég! Szegény ember! Élőben ez durvább, mint a képeken vagy a TV-ben. – elképedve mondtam a tényeket Liának, aki már a csomagjaink felé tartott.

-         - Ne is mond! még jó, hogy mi nem vagyunk ilyenek.

Egyetértően mosolyogtam, majd én is elindultam a csomagjai felé. Épp venném le a bőröndömet a poggyász tárolóról, de akkor hatalmas fájdalom nyílalt a fejembe. Pár másodperc késéssel leesett, hogy valakit lefejeltem.

-       -   ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ ez fájt …- jajjogtam egyet immár angolul.

-      -    ÁÁÚ! Ez tényleg fájt. Nagyon sajnálom. Ugye jól vagy?- kérdezte tőlem egy idegen, de nagyon ismerős volt a hangja. Csak ez után néztem fel, s lábam a földbe gyökerezett, hasamban pillangók repdestek, lélegzetem szabálytalanná vált és a szívem egy hatalmasat dobbant. Nathan Sykes állt előttem. El se tudom hinni! Az az ember, akit a legjobban bírok a The Wantedból, most itt áll előttem teljes életnagyságban. Gyönyörű zöld szemei aggodalmat tükröztek.

-       -   P-Persze. És te?

-        -  Ha egy ilyen gyönyörű lány kérdezi tőlem, akkor csak igent mondhatok. - mélyen a szemembe nézett, majd rám mosolygott. Na én itt már teljesen elolvadtam. Élőben annyira cuki….- Amúgy Nathan vagyok. És te?

-    - Zoé.

-      Szép neved van. Zoé. Megtudhatnám a telefonszámod? Ha netalántán rosszul lennék, amiatt, hogy lefejeltél. – viccelődött, majd megint villantott egy mosolyt.

-       -  Nem vagy te egy kicsit rámenős?

-        -  Nem! Csakis kizárólag egészségügyi okok miatt kell a számod. – próbált komoly lenni, de nem nagyon jött neki össze, de a végén rám kacsintott, amitől tiszta vörös lettem, De nem foglalkoztam vele.

-        -  Ohh értem. Sajnálom, de most mennem kell! – elfordultam tőle, majd pár méter múlva visszafordultam. Kissé szomorú fejet vágott, de mikor meglátott hirtelen elmosolyodott. – Twitterem van, ha kell! – rákacsintottam.

-        -  Majd még kereslek! - N

-        -  Úgylegyen! – Z

AZ emberek nem hiszik, hogy van szerelem első látásra. De én mindig is hittem benne. Legalábbis reméltem, hogy egyszer velem is megtörténik… Még sose éreztem ilyet azelőtt. A gyomromban pillangók repdestek, a lábam a földbe gyökerezett, a szívem gyorsabban vert, s lélegzetem szabálytalanná vált. Ott állt előttem Ő. A gyönyörű zöld szemeivel nézett rám, s olyan szép szemeket még sose láttam. Vajon ő mit gondol rólam? Kellemetlennek érezte a helyzetet? Ilyen és még hasonló gondolatokkal tértem vissza barátnőm társaságába, aki ezekből semmit sem látott. Tipikus. xd

-        -  Imádom Londont!! – hatalmas vigyorral az arcomon.

-       -   Miért is? Mi történt??

-       -   Áhh semmi érdekes…

Nathan szemszög:

Te jó ég!!  Micsoda lány!! Itt állok egy helyben, mint valami szerencsétlen és azt nézem, ahogy eltávolodik tőlem. Még nem bírtam felfogni, hogy mi is történt igazából. Valahogy nem a szituáció érdekelt, hanem csak is Ő. Még semmit nem tudok róla, de már most nagyon megfogott benne valami. Azok a gyönyörű barna szemei, a hosszú barna haja, a málna illatú parfümje, a formás ajkai és  az a mosoly…teljesen rabul ejtett. Úgy érzem muszáj megismernem. És ami a legjobb, hogy egyáltalán nem úgy viselkedett, mint egy rajongó. Pedig tudta, hogy ki vagyok. Látszott rajta. Teljesen ledöbbent, mikor mondtam, hogy Nathan-nek hívnak és alig kapott levegőt. Pedig simán megtehette volna. De ő egy teljesen normális emberként kezel. Na jó azért normálisnak nem mondanám. Gondolataimból Jay haverom rángatott ki.

-        -  Nath! Naaath!! Élsz még?? Hahóóóó!!!

-        -   Mi van?? Ja Igen itt vagyok ..!

-         -  Láttunk mindent!!

-        -  Mi vaan??- kérdeztem értetlenkedve.. Nem is csoda. Muszáj mindig tőmondatokban beszélnie?!!xx

-        -  Felvettük az egész jelenetet, ahogy Nathan Sykes teljesen lefagy egy dögös barna csaj előtt, aki még a számát sem adja meg neki. Nos hölgyeim és uraim! mi lesz szegény összetört szívű sapkás hercegünkkel? Vajon megtalálja álmai szerelmét vagy szingilént fog meghalni egy öreg perzsa macska társaságában? A következő epizódunkban minden kiderül. Ennyi lett volna mára a TWpercek. Én Jay Mcguiness voltam. Köszönöm a figyelmüket. További szép napot!- mindezt egy kamerával a kezében.

-       -  HÜLYE ! ….