London plaza :)

Új rész! Új rész! Új rész! ...stb.Nem tudok mit hozzáfűzni, csak annyit.Nonó!! Ha olvasod (már pedig tudom, hogy olvasod), akkor írhatnál hozzászólást is !! ;)Most minden rólad fog szólni..!Szeretlek ♥

Zoé szemszög:

Már kiértünk a reptérről és a taxinkra vártunk, amikor hirtelen elkezdett remegni a bal kezem.

-          - Lia én félek!!!

-          - Mitől???

-          - Láttam egy horror filmet, amiben az volt, hogy két csaj egyedül voltak egy idegen városban, beültek egy taxiba és azután senki nem látta őket. A nyár végén találtak rájuk holtan, vérbe fagyva..

-          - Te nagyon hülye vagy ! Többet nélkülem nem nézel horrort.!

-          - Oké, de tényleg félek egy kicsit ..

-          - Nyugi! Én itt vagyok neked és Bella is holnap már itt lesz a tesójáról nem is beszélve.

Nagy nehezen sikerült taxit szereznünk, s elindulhattunk Bella rokonaihoz. Kicsit izgultam, hogy milyenek lesznek, meg hogy hogyan fogadnak majd minket. Reméljük a legjobbakat. A reptértől nem kellet sokat utazni, hogy beérjünk a városba. A nagy csendet végül én törtem meg, egy kevésbé normális dologgal.

-          - Lia! Rájöttem egy fontos dologra!

-          - Csak nem pisilned kell?

-          - Honnan tudtad?

-          - Ismerlek ;)

       Nagy szerencsémre végre megérkeztünk. Az ajtóban Bella tesója, Ricsi várt minket.

 -          - Sziasztok csajok!! Végre, hogy megjöttetek. Már azt hittem, hogy meggondoltátok magatokat.

-          - Mi?? Soha! Örülünk, hogy látunk.! – mondtuk neki egyszerre Liával, majd mindkettőnket megölelt.

-           - Na gyertek! Megmutatom, hogy hol fogtok lakni. - R

-          - Nagynénéd? -  L

-          - Elment vásárolni. Azt mondta, hogy kell még valami a szobátokba, de nemsokára már szerintem itthon lesz.

Ezzel a mondattal lezártuk a beszélgetésünket, majd elindultunk befelé. Ricsi lovagias volt, s behozta a csomagjainkat. Mi csajok csak bámultunk rá nagy boci szemekkel. Annyira izmos és helyes, hogy az már illegális. Bella nagyon szerencsés. Hogy lehet valakinek ilyen tesója??!!  Kicsit se volt feltűnő, hogy őt bámuljuk. De nem baj. Ő már megszokta tőlünk. A ház kívülről picinek tűnt, de belülről már korántsem akkora. Egy hosszú folyosó vezetett egy nagy lépcsőhöz, s közben jobbra és balra nyíltak a kisebb nagyobb helyiségek. Ahogy haladtunk előre, Ricsi először bevezetett minket a nappaliba. Nem volt túlságosan kidekorálva, de ez így volt tökéletes. A barna árnyalati, a fa és kő elemek tökéletes harmóniában álltak egymással. A pasztellszínű falak a csokibarna kanapéval és a kő burkolattal megadták a szoba kellemes hangulatát. Tök jó lesz majd innen nézni London forgalmas utcáit. Pár percig még nézelődtünk itt, majd átsétáltunk a szemben levő helyiségbe, a konyhába. Nem volt túlságosan kidekorálva, de ez így volt tökéletes. A barna árnyalati, a fa és kő elemek tökéletes harmóniában álltak egymással. A pasztellszínű falak a csokibarna kanapéval és a kő burkolattal megadták a szoba kellemes hangulatát. Tök jó lesz majd innen nézni London forgalmas utcáit. Pár percig még nézelődtünk itt, majd átsétáltunk a szemben levő helyiségbe, a konyhába.Ez is tök jól volt berendezve. De hát Bella-ék családjától mit várjon az ember, ha nem ezt. Kiléptünk megint a folyósóra, majd bal kéz felől találtuk a mosdót, s vele szembe volt a felnőttek szobája. Az emeleten helyezkedett el kettő szoba és egy fürdő. Ricsi egyenesen az egyik szoba felé vette az irányt. 

- - Csajok! Ez lesz a ti szobátok. A másik pedig Belláé. Remélem, tetszik! Az én ötletem volt, hogy így rendezzük be.

- - Nagyon, de nagyon szépen köszönjük..!!- Liával egyszerre öleltük meg szegény kis barátunkat.

- - Örülök, hogy tetszik, de azért szeretnék levegőt kapni.

- - Ja persze bocsi. – elengedtük szegénykét, aki erre vett egy hatalmasat sóhajtott.

- - Annyira gyönyörű lett – mondta Lia, aki már az ágyán feküdt, s a szobát fotózta a telefonjával.

- - Hát igen! Aki tud, az tud.- szerénykedett drága barátunk- Amúgy készülődjetek, mert fél óra múlva indulunk a plázába.! – Ricsi már az ajtóban állva közölte velünk a tényeket.

- - A plázába? Miért? – értetlenkedtem, majd Li is csatlakozott.

- - És nekünk miért kell mennünk? Csak most értünk ide. –L

- - Azért mert van még egy meglepetésem nektek. – R

- - Milyen meglepetés? – L

- - Ha elmondanám, akkor már nem lenne meglepetés. Na de siessetek! Csak 30 percet kaptok! – ezzel a mondattal Ricsi elhagyta a szobánkat, majd mi nekiálltunk átöltözni, fogat mosni hajat csinálni, meg egyéb ilyen dolgok. Közben arról beszélgettünk, hogy mi lehet az a nagy meglepetés. Lia szerint biztos találkozunk a The Wanted-del, szerintem meg Bella jött meg előbb vagy valami ilyesmi. Na, mindegy is, mert egyik sem tűnt nagyon valószínűnek. Pontosan 30 perc elteltével Lia és én is útra készek voltunk és akkor Ricsi is megjelent.

London utcái mindig nagyon forgalmasak. Ez most is így volt, de szerencsére nem keveredtünk dugóba, így még idejében megérkeztünk a plázába. Már csak a parkolója volt kétszer akkora, mint bármelyik magyar plázának. Az épület kb akkora volt, mint Budapesten az Arena plaza, csak kétszer vagy háromszor nagyobb, s az oldalán egy hatalmas angol zászló és egy London felírat villogott. Ahogy beléptünk az ajtón gyönyörű kép tárult elénk. Csomó ember járkált az egyik boltból a másikba, s közben még egymásra is figyeltek. Mindenfelé csak üzletek, neon felíratok, kirakatok előtt viháncoló kisgyerekek és kellemes zene volt. A pláza közepén egy csodaszép szökőkút foglalt helyet, s mellette egy óriási színpad. Hihetetlen, hogy milyen szép. 

Már kb. 10 perce bóklászunk az üzletsorok között, mikor egy 35 év körüli nő odajött hozzánk.

- - Szia Ricsi! Ők lennének azok?

- - Igen ! Meghoztam őket. – rákacsintott, majd megölelték egymást.

- - Sziasztok lányok! Én Hayley Young vagyok, s azért vagytok itt, mert holnaptól itt fogtok dolgozni.

- - Örvendünk! Én Lia Toth vagyok ő pedig itt a barátnőm Zoé Tailor! – mutatott be minket Lia, majd minket is megölelt.

- - Csajok!!! Nem vagyok 50 éves! Nyugodtan tegezzetek!

- - Oké Hayley. – szólaltam meg végre én is – De hol fogunk pontosan dolgozni?

- - Egy cipőboltba és egy ruhaboltba fogtok eladóként tevékenykedni. Holnap 8-ra kell itt lennetek és délután 1-ig kell majd dolgoznotok. Reggel legyetek a szökőkútnál és majd megmutatom pontosan, hogy hol és mit kell csinálni. De most ha nem haragszotok, akkor mennem kell. Nagyon örülök, hogy megismerhettelek titeket! Ricsi téged jó volt látni és vigyázz a lányokra!

- - Téged is jó volt látni és vigyázok rájuk. – megölelték egymást, majd mi is adtunk neki egy-egy ölelést.

- - Szia Hayley és köszönjük szépen! – köszöntünk egyszerre Livel.

- - Nagyon szívesen. – majd hirtelen eltűnt a nagy tömegben.

- ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁhhhhhwwww!!!!! Van munkánk !! és ezt csakis neked köszönhetjük! Nagyon nagyon nagyon nagyon szépen köszönjük. – ugrottunk Ricsi nyakába, aki megint nehezen kapott levegőt tőlünk. A plázában egy csomóan hülyének néztek minket, de most ez nem nagyon tudott érdekelni.

- - Akkor ennek az örömére, vehettek nekem egy új bakancsot! 

- - Ez most komoly? BAKANCS?  Nyár van édesem! – értetlenkedett barátosném.

- - Ilyenkor olcsóbb és most vannak a legjobb cuccok. – válaszoltam.

- - Két divatmajom! Hogy kerültem én ide!? -  tette fel a költői kérdést Lia, s közben a szemeit forgatta, majd elröhögte magát. Mi nem szóltunk vissza semmit, csak nevettünk rajta egyet, majd elindultunk az egyik férfi üzlet felé. 

El kell mondanom egy fontos dolgot! Imádok vásárolni. De az, hogy egy pasi egy órán keresztül válogat magának a cipők közül és 10 percen át azon gondolkodjon, hogy a barna vagy a fekete bakancsot vegye meg (ami ráadásul ugyanúgy néz ki), az már nálam is kiveri a biztosítékot. Komolyan mondom, hogy ilyet még nem láttam. Liával leültünk egy fotelba a cipőbolt kellős közepén, s ott folytattuk tovább a szenvedést.  Egyszer csak elhallgatott a zene az épületben, majd hatalmas sikítás következett. Felcsendült egy ismerős dallam, méghozzá a The wanted-tól a Glad you came. Azonnal felálltunk, odasiettünk Ricsihez, s mondtuk neki, hogy ha sikerült választania a két tök egyforma bakancs közül, akkor jöjjön utánunk. Kirohantunk az üzletből, s azt hittem, hogy ott helyben hanyatt esek. A pláza színpadán a The Wanted tartott random koncertet.! OMG !! Ezt nem lehet elhinni!! Gyorsan odasettenkedtünk a színpad bal szélére, s elkezdtük mi is ordítani a dalt. Nathan volt a legtávolabb tőlünk, mellette Siva, majd Jay, Tom és végül Max. Ahogy elnéztem Lia fejét, nagyon is örül neki, hogy ő van a legközelebb hozzánk. Mindig is őt tartotta a leghelyesebbnek a fiúk közül, s most pedig itt áll előttünk. Hihetetlen, hogy milyen jó hangulatot csináltak a plázában, már csak ezzel az egy számmal is. Teljesen extázisba estünk és vigyorogtunk egymásra meg a srácokra is, mint a vadalmák. Gondolom ez Maxnek is feltűnt, mert pár szám után kiszúrt minket s többször is ránk mosolygott. A romantikusabb részeknél mélyen belenézett Lia szemébe és édesen rámosolygott. Barátnőm csak mosolygott tovább és teljesen elvörösödött. Mindezek után jött a kedvenc számom és az est fénypontja is: Heart vacancy. A kis kopasz hódító elkezdte énekelni a szólóját miközben végig a barátnőm szemébe nézett. Éreztem, hogy ebből lesz még valami. Hát lett is. Max egy csomó rajongó és egy szerelmes szám közepette felhívta Liát a színpadra …